tatimet
J bngszst! dv.:

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Elrhetsg/Impresszum

E-mail: vegeladri@freemail.hu

Skype: vegeltomi (FTC)

MSN Messenger: vegeladri@freemail.hu

 
UTC+1 (met-id)
 
Naptr:
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
Magyar meteorolgiai oldalak:
 
Klfldi meteorolgiai oldalak:
 
Amatr meteorolgusok oldalai:
 
Egyb oldalak:
 
Webkamerk Mo.-n
 
Mo. jelenlegi hmrskletei:

 
Mo. jelenlegi felhfedettsge:
 
 
Magyarorszg hmrskletei a MetNet Team alapjn:

 
Alapismeretek

Hmrsklet (T)
A leveg hmrskletn a leveg felmelegedsi fokt rtjk.
Mrse 2 m magasban, hmrhzban trtnik, egysge C.

Radicis minimum
Az jszaka folyamn a talajfelszn kisugrzsa kvetkeztben bell legalacsonyabb hmrsklet. A mrsre szolgl hmrt a talajfelszn felett 5 cm-re helyezik el.

Minimum-hmrsklet (Tmin)
A napi hmrskleti minimumot az adott napon a vilgid (UTC) szerinti 18 s msnap 6 ra, vagyis magyar id (HLT) szerint nyron este 8-tl reggel 8-ig, tlen este 7-tl reggel 7-ig terjed idszakban mrt legalacsonyabb hmrskleti rtkknt hatrozzuk meg.

Maximum-hmrsklet (Tmax)
A napi hmrskleti maximumot az adott napon a vilgid (UTC) szerinti 6 s 18 ra, vagyis magyar id (HLT) szerint nyron reggel s este 8, tlen reggel s este 7 ra kztt mrt legmagasabb hmrskleti rtkknt hatrozzuk meg.

Kzphmrsklet
24 ra folyamn mrt hmrskleti rtkek kzprtke.

A napi legalacsonyabb, illetve legmagasabb hmrsklet azonban bizonyos esetekben- fronttvonulskor, lgtmegcsere esetn- napkelte utn, illetve napnyugta utn is bellhat.

Izoterma
Egy adott szinten az azonos hmrsklet pontokat sszekt grbt izotermnak nevezzk.


 

Htads
A lgkr hkszletnek jelents rszt a fldfelszntl kapja. A napsugrzs henergijt a lgkr csak a fldfelszn kzvettsvel tudja hasznostani.

Hvezets
Az a htadsi md, amikor a h a test egyik rszrl a msik rszre molekulrl molekulra terjed t. A leveg, rossz hvezet rvn, a fldfelszntl vezets tjn csak egy egsz vkony, 3-4mm-es rtegben melegszik t, teht ilyen energiacsere a fldfelszn s a vele kzvetlenl hatros lgrteg kztt figyelhet meg.

Sugrzs
A fldfelszn ltal kisugrzott energia nagy rsze a levegben elnyeldik, majd a leveg az elnyelt energit jra kisugrozza. Ennek egy rsze a felszn fel irnyul, ilyen mdon cskken a felszn energiavesztesge. A fldfelszn minden idben (jjel-nappal, tlen-nyron) energiaforgalmat bonyolt le: sugrzs rvn energihoz jut, s sugrzssal energit ad le.

Hramls, tkevers
Gz halmazllapot anyagokban a kis kohzis er kvetkeztben a rszecskk knnyen elmozdulnak, s ms kzegbe kerlve tulajdonsgaikat kicserlik. A kevereds igen hatkony htadsi md. A lgkrben a hramls irnya szerint kt nagy csoportot klnbztetnk meg: konvekcit s advekcit.
    Konvekci: fggleges lgramls esetn; ilyenkor fggleges irny hcsere zajlik le. A vertiklis mozgsok fajti:
     - elemi konvekci
     - turbulencia
     - frontlis emels
     - orografikus emels
    Advekci: lgramlssal zajl horizontlis irny hcsere.


 

A hmrsklet horizontlis s vertiklis eloszlsa
A hmrsklet horizontlis vltozkonysgt a klnbz lgkri kpzdmnyek hatrozzk meg, vertiklis vltozst a lgllapotgrbe mutatja. Adott pont felett a leveg hmrskletnek, nedvessgnek s a szlnek a magassggal trtn vltozst leggyakrabban rdiszonds mrsekbl ismerhetjk meg. A hmrsklet magassggal trtn vltozsait a legjobban a hmrsklet - magassg (nyoms) koordintarendszerben val brzolssal tudjuk ttekinteni. Az gy felrajzolt grbt geometriai llapotgrbnek nevezzk.

Cumulus kondenzcis szint
Az a magassg, ahol az emelked leveg teltett vlik, s megkezddik a nedvessg kicsapdsa, a gomolyfelhk kpzdse.

A leveg hmrsklete a talajtl kiindulva a magassggal vltozik, a troposzfrban rendszerint cskken. Amennyiben nem cskkens kvetkezik be, akkor a kvetkez eseteket figyelhetjk meg:
    Izotermia: A lgkr olyan rtegben beszlnk izotermirl, amelyben a hmrsklet fgglegesen nem vltozik.
    Inverzi: A lgkr olyan rtege, amelyben a leveg hmrsklete a magassggal nvekszik.


 

Az llapotgrbe jellemzi, stabilitsi viszonyok
A gzok llapott hrom llapotjellemz (hmrsklet-T, nyoms-p s srsg) egyrtelmen meghatrozza. A gzokban, gy a levegben vgbemen folyamatoknl ltalban mindhrom llapotjelz vltozik, egyik sem mutat llandsgot. A folyamatok kzl ki kell emelni az adiabatikus folyamatokat.

Adiabatikus folyamat
Akkor beszlhetnk rla, ha a rendszer s krnyezete kztt nincs hcsere, vagyis a rendszer nem vesz fel s nem is ad le henergit krnyezetnek (elssorban fel- s leramlsok).

Hmrskleti gradiens
A hmrsklet eloszlsnak jellemzse. Az egysgnyi tvolsgra es hmrsklet-vltozs.

- Vzszintes (horizontlis) hmrskleti gradiens: A hmrsklet vzszintes eloszlsnak jellemzse. Vektormennyisg, amely megmutatja, hogy a lghmrsklet mely irnyban cskken a legnagyobb mrtkben a fellet mentn a vizsglt pontban, megadja mekkora a tvolsgegysgre es hmrsklet-cskkens.

- Fggleges hmrskleti gradiens: A hmrsklet fggleges eloszlst jellemzi, ltalban a 100m-re es hmrsklet-vltozst rtjk alatta. Megadja a lghmrsklet vertiklis cskkensnek vagy nvekedsnek mrtkt, magassgegysgre vonatkoztatva.

- tlagos hmrskleti gradiens: A sokvi magaslgkri mrsek alapjn a troposzfrban az tlagos hmrskleti gradiens rtke: 0,65C/100m a mrskelt vben.

- Tnyleges hmrskleti gradiens: Vltozkony jellemszm, az idjrs vltozkonysga hatrozza meg. A rdiszonds mrsekbl meghatrozott gradienst: tnyleges vagy loklis gradiensnek nevezzk.

- Szraz-adiabatikus hmrskleti gradiens: Az llapotvltozs adiabatikus. rtke: 1C/100m. A teltetlen leveg adiabatikus llapotvltozsa sorn fellp hmrsklet-vltozst rja le.

- Nedves-adiabatikus hmrskleti gradiens: A teltett leveg adiabatikus llapotvltozsa sorn fellp hmrsklet-vltozs. Mivel a kondenzci ltens (rejtett) hje a felfel emelked lgrszecskt melegti, ezrt a nedves-adiabatikus hmrskleti gradiens mindig kisebb a szraz- adiabatikus hmrskleti gradiensnl.


 

Egyenslyi helyzetek
Az adiabatikus hmrskleti gradiens s a loklis hmrskleti gradiens viszonya hatrozza meg a lgkr egyenslyi llapott, attl fggen, hogy a lgkr valamely rtegnek hmrskleti gradiense az adiabatikus gradiensnl nagyobb, kisebb vagy egyenl.

- Stabilis egyenslyi llapot: Ha egy lgtmeget nyugalmi helyzetbl elmozdtunk, kzte s krnyezete kztt olyan hmrsklet-klnbsg alakul ki, amely a lgrszecskt eredeti helyre visszavinni igyekszik.

- Labilis (instabil) egyenslyi llapot: Ha egy lgtmeget nyugalmi helyzetbl elmozdtunk, magtl is tovbb emelkedik vagy sllyed.

- Kzmbs (indifferens) egyenslyi llapot: Ha egy lgtmeget nyugalmi helyzetbl elmozdtunk, j helyn is ugyangy nyugalomban marad.


 

Inverzi

Kisugrzsi inverzi
Az jszakai rkban a talajfelszn ltalban lehl, ezzel egyidejleg lehl a vele rintkez leveg is; ez a lehls a kisugrzsi idszak alatt egyre vastagabb rtegre terjedhet ki. Hajnalra az inverzis hmrskleti eloszls tbb szz mter vastagsgot is elrhet. Klnsen ers inverzi keletkezik derlt, szlcsendes jszakkon, ha a leveg nedvessgtartalma kicsi s tiszta az id. A kisugrzsi inverzi besugrzs, lnkl szl, illetve vertiklis tkevers hatsra gyengl vagy feloszlik. A felhzetnek s nedvessgnek fontos szerepe van az inverzi kialakulsnak meggtlsban.

Zsugorodsi inverzi
Magasban, ltalban 1-3km kztt, rendszerint anticiklonlis nyomsmezben kialakul inverzis rteg. Ennek ltrejttben az anticiklonban felszll-leszll lgmozgsok jtszanak szerepet.

Hidegprna
Az az inverzis hmrskleti eloszls, amely a tli idszakban napkzben sem oszlik fel, s az idjrsi krlmnyektl fggen tartsan (akr hetekig is) fennmarad. Jellemz a Krpt-medencre.


 

A talajkzeli hmrsklet vltozsa
A hmrsklet-vltozsokat kt csoportra oszthatjuk: periodikus, illetve aperiodikus vltozsokra. Periodikus vltozs, pl. a nappali-jszakai vagy az vszakos hmrsklet-vltozs. Aperiodikus vltozsokat tbbek kztt lgramls, lgtmegcsere okoz; ez a vltozs elnyomhatja az elzt. Egy adott helyen a leveg hmrskletben bell vltozst, azaz loklis hmrsklet-vltozst individulis s advektv okokra vezethetjk vissza.

A hmrsklet individulis vltozsa
Kt okra vezethet vissza. Az els adiabatikus, azaz hcserementes vltozs. Ez fggleges lgmozgsokkal vagy a lgnyoms idbeli vltozsval jhet ltre. A msodik, nem adiabatikus (transzformcis) vltozs vagy molekulris hvezets, turbulens hcsere, vagy sugrzs tjn trtn energia felvtellel, illetve leadssal valsulhat meg. A talajfelszn kzelben transzformcis, a magasban adiabatikus individulis hmrsklet-vltozs az elsdleges.

A hmrsklet advektv vltozsa
Hmrskleti advekcin (szllts) valamely helyen az oda rkez leveg eltr hmrsklete ltal okozott hmrsklet-vltozst rtjk. A lgkrben alig van advekcimentes llapot. Az advekci fgg: a hmrsklet horizontlis eloszlstl, a lgramls irnytl s nagysgtl, teht a szlsebessgtl. Hideg advekcirl abban az esetben beszlhetnk, ha egy hely fl az ott lvnl hidegebb leveg ramlik, ellenkez esetben pedig meleg advekcirl van sz.


 

A srsg magassggal trtn vltozsa
A magasban lev lgrszecskk slyuknl fogva nyomst gyakorolnak az alattuk lvre, ezltal azokat sszenyomjk, gy a srsg a talajfelsznen a legnagyobb. A srsg a magassg nvekedsvel logaritmikusan cskken. A srsgcskkens az als lgrtegekben valamivel gyorsabb, mint a nagyobb magassgokban. Kb. 5500m magasan a srsg kzel fele a talajon szlelhet srsgnek, 12km magassgban kzel negyede, 30km magassgban pedig mr csak kb. szzada.


 

Lgnyoms
A nyoms a felletegysgre hat nyomert jelenti, vagyis a nyoms a felletre hat er s a fellet hnyadosa ltal rtelmezett fizikai mennyisg. A lgnyomsnl a nyomert a lgkr egy bizonyos helyn az adott hely fltt elhelyezked levegoszlop slya okozza. A lgnyomst a meteorolgiban hekto-Pascal-ban (hPa) adjuk meg. A lgnyoms a lgkrben felfel haladva kzel exponencilisan cskken; a tiszta exponencilis cskkens akkor valsulna meg, ha a lgkr lland hmrsklet volna.

Horizontlis brikus gradiens
A nyomsgradiens mint trbeli vektor vzszintes skra vonatkoztatott komponense. Vektormennyisg, megmutatja, hogy a horizontlis fellet mentn (a vizsglt pontban) mely irnyban cskken a lgnyoms a legnagyobb mrtkben, valamint azt is megadja, hogy mekkora a tvolsgegysgre es nyomscskkens.

Izobrok
Az azonos lgnyoms pontokat egy adott vzszintes felleten sszekt grbk.

Izobr fellet
Az azonos lgnyoms pontokat trben sszekt fellet.

Izobr alakzatok
A szinoptikus vagy ms nven, talajtrkpeken az izobrokat 5hPa-onknt szoktk analizlni. Az analizlt trkpen izobr alakzatok lthatak.


 

A lgnyoms vltozsa lehet idbeli s trbeli
Az idbeli vltozs lehet periodikus, illetve aperiodikus.

- Periodikus: egyrszt a napi menetet takarja, a napi hullmban kt maximum s kt minimum jelentkezik: a minimum idpontja 4, illetve 16 ra, a maximum 10 s 22 ra. A napi menetre jellemz, hogy a nappali amplitd nagyobb, mint az jszakai. A lgnyoms menetben msrszt vi ings is megfigyelhet, az ings amplitdja tlen cskken, nyron nvekszik. Ez a vltozs nem hat ersen az idjrs vltozsra.
- Aperiodikus: lgtmeg-thelyezdssel, idjrs alakt hatssal van kapcsolatban, ez a vltozs elnyomja a periodikus vltozst.

A trbeli vltozs mind vertiklis, mind horizontlis irnyban jellemz. A lgnyoms s a magassg kapcsolata a replsben igen fontos. A lgnyoms vzszintesbeli vltozkonysgt a lgnyomsi kpzdmnyek adjk. A legfontosabb nyomsi kpzdmnyek a kvetkezk:

- Ciklon: egy vagy tbb zrt izobrral rendelkez lgkri rvny, melynek kzppontjban legalacsonyabb a lgnyoms.
- Anticiklon: egy vagy tbb zrt izobrral rendelkez lgkri kpzdmny, melynek kzppontjban a legmagasabb a lgnyoms.
- Peremciklon: nagykiterjeds ciklonok peremn keletkez jabb ciklon.
- Csatorna vagy tekn: az alacsony nyoms kpzdmnyek terletn kijellhet olyan vonal, melyhez kzeledve a lgnyoms cskken, attl tvolodva pedig n.
- Gerinc vagy htsg: magasnyoms terleten bell kijellhet vonal, melyhez kzeledve a lgnyoms n, attl tvolodva pedig cskken.
- Nyereg: kt-kt szemkzti alacsony-, illetve magasnyoms kpzdmny kzti terlet.
- Izobrtalan mez: A lgnyoms viszonylag nagy terleten kzel egyforma.


 

A lgnyoms tszmtsa a tengerszintre
Ha klnbz fldrajzi helyeken, a talajon mrjk a lgnyomst, a mrt rtkek csak akkor hasonlthatk ssze, ha mindentt ugyanabban a magassgban mrtk, klnben az llomsok magassgklnbsgbl add lgnyomsklnbsg elfedi a vzszintes eltrseket. Az sszehasonlthatsg vgett azonos magassgra kell az rtkeket tszmtani. Ez a magassg legtbbszr a tengerszint magassga. Az gy tszmtott lgnyoms csupn egy kpzelt rtk, amellyel lehetv tesszk az sszehasonltst.

A tengerszinti javts fgg:
- a mszer tengerszint feletti magassgtl
- az szlelt lghmrsklettl
- a mszerszinti lgnyomstl
Ezek ismeretben szmthat a tengerszinti lgnyoms.


 

Szl
A leveg vzszintes ramlst szlnek nevezzk. A szl vektormennyisg, teht irnya s nagysga van. A felszni szelet 10 mter magassgban mrjk.

Szlirny
Azt az irnyt adjuk meg, ahonnan a szl fj. A szlirnyt a legkzelebbi 10 fokra kerektve vagy az gtjak, illetve mellkgtjak szerint kzljk. Az szaki irnynak a 0 (vagy 360), a keletinek a 90, a dlinek a 180, a nyugatinak pedig a 270 felel meg.

Szlsebessg
A szlsebessget m/s-ban vagy csomban (knot) mrjk. A talajszl esetn megadjuk az tlagszelet, azaz a szlsebessg tlagrtkt s az elmlt ra folyamn bekvetkezett legnagyobb szllkst. Az tlagszelet 10 percre, a szllkst a replsmeteorolgiai tviratokban az elmlt 2 percre vonatkoztatjuk, ltalnos meteorolgiai jelentsekben pedig az elmlt egy ra legnagyobb szllkse kerl megadsara. 1m/s = 1,944csom = 3,6km/h. A meteorolgiai trkpeken a mrt vagy elre jelzett szelet szlzszlval adjuk meg. A szlsebessg mrsre nincs mindig lehetsg, ilyenkor a szl ltal kivltott hatsokkal lehet a szl erssgre kvetkeztetni. gy kszlt a Beaufort-skla.

A szl kialakulsnak okai
Ahhoz, hogy a levegben vzszintes irny lgmozgsok kialakuljanak, nlklzhetetlen felttel a horizontlis lgnyomsklnbsg. Gzok esetben ugyanis, ha a gzon bell kt pont kztt nyomsklnbsg alakul ki, azonnal megindul a kiegyenltds, vagyis a magasabb nyoms pont fell az alacsonyabb nyoms pont fel fog a gz ramlani. Ez a mozgs, ez a folyamat addig tart, mg a nyomsklnbsg meg nem sznik. Teljesen hasonlan: ha a levegben kt hely kztt horizontlisan nyomsklnbsg alakul ki, akkor azonnal megindul a leveg ramlsa a magasabb nyoms hely fell az alacsonyabb nyoms hely fel.

A szelet meghatroz erk
Ahhoz, hogy valamely levegrsz nyugalmi helyzetbl kimozduljon, valamilyen erhats szksges. A levegben a vzszintes mozgsokat kivlt er a nyomsklnbsgbl, a nyomsklnbsg pedig hmrsklet-klnbsgbl szrmazik.

- Gradiens er: a nagyobb nyoms terlet fell az alacsonyabb nyoms hely fel lgrszecskt szllt er.

- Lgnyomsi gradiens: A nyomsmez eloszlst hatrozza meg. A gradiens nagysga a nyomsklnbsg nagysgval arnyos: minl nagyobb kt hely kztt a nyomsklnbsg, annl nagyobb a gradiens rtke s a lgmozgst ltrehoz er is. A lgnyomsi gradiens nagysga a tvolsgegysgre es nyomscskkens mrtke, irnya pedig a legersebb nyomscskkens irnyba esik. Egyenes vonal izobrok esetn a lgnyomsi gradiens er irnya merleges az izobrokra; nagysgra jellemz, hogy fordtottan arnyos az izobrok kztti tvolsggal, azaz minl nagyobb a nyomsklnbsg, annl nagyobb a szl (srbbek az izobrok).

- Coriolis-er: a Fld forgsbl add eltrt er. Hatsa abban nyilvnul meg, hogy a mr mozg testeket a mozgs irnyra merlegesen akarja kitrteni - az szaki fltekn jobbra, a dlin balra. A Coriolis-er nagysga arnyos a fldrajzi szlessggel s a mozg test sebessgvel. Az Egyenltn az eltrt er horizontlis komponense 0, a sarkokon pedig maximlis. A Coriolis-er a mozg levegt teht fokozatosan eltrti mindaddig, amg a szl az izobrokkal prhuzamosan nem fj.

- Geosztrofikus szl: a gradiens er s a Coriolis-er egyenslya esetn kialakul, az izobrokkal prhuzamosan fj szl. Ez a magaslgkrben fordul el, mivel ott eltekinthetnk a srldstl, az als lgrtegekben geosztrofikus szl nem alakul ki. Geosztrofikus szl teht akkor jn ltre, ha az izobrok prhuzamosak, a lgnyoms idben nem vltozik s a talajjal val srlds hatsa nem rvnyesl. A levegrszecskk vzszintes mozgst a geosztrofikus ramls esetn kt f er irnytja: a vzszintesben jelentkez nyomsklnbsgbl szrmaz gradiens er s a Fld forgsbl szrmaz egyik tehetetlensgi er, a Coriolis-er vzszintes komponense. Amikor a geosztrofikus szl ltrejn, akkor a fenti kt er egyenslyt tart egymssal s gy a szl az izobrokkal prhuzamosan fj.

- Ageosztrofikus szl: Ha a mozgs nem felel meg az elbb lertaknak, vagyis tbbnyire gyorsul mozgs jn ltre.

- Geociklosztrofikus vagy gradiens szl: az izobrok grbltek, a lgnyoms idben nem vltozik, s a talajjal val srlds hatsa nem rvnyesl. Grbevonal izobrok esetn a gradiens er s az eltrt er mellett a centrifuglis er is rszt vesz a mozgsforma ltrehozsban. A kialakult geociklosztrofikus szl az izobrokhoz hzott rint mentn fj, mgpedig oly mdon, hogy az szaki fltekn ciklonlis esetben a cirkulci az ramutat jrsval ellenttes, anticiklonlis esetben pedig az ramutat jrsval megegyez.

- Srlds: az raml leveg s a fldfelszn kztt lp fel.

- Srldsi er: talajkzeli rtegben kialakul, a mozgsirnnyal ellenttes, nagysga arnyos a sebessggel.

- Srldsi rteg: a lgkrnek az a rtege, amelyben a talajfelsznnel val srldst figyelembe kell venni. Ebben a rtegben kzeltleg igaz, hogy a srldsi er linerisan arnyos a szlsebessggel, s a srldsi er egylls, de ellenttes irny a sebessgvektorhoz viszonytva.

Konvergencia
A lgkr valamely rtegben ltrejv vzszintes irny tmeg-sszeramls. Fellphet talajkzeli levegrtegben ciklon esetn (a konvergencia egy pontra trtnik, ez a pont a ciklon centruma), s ennek a talajkzeli konvergencinak eredmnyeknt a ciklon terletn egszen a kzps troposzfrig felramls tapasztalhat. A talajkzeli konvergencia a vzszintes lgramlsnak a talajjal val srldsa rvn jn ltre. A felramls, mivel adiabatikus hlst eredmnyez, kell nedvessgtartalom esetn felhzet-, illetve csapadkkpzdshez vezet. Konvergencia lp fel a talajkzeli levegrtegekben konvergencia-vonalak, valamint nyomsi csatornban hzd idjrsi frontok esetben is; a konvergencia itt vonalra trtnik. Ez esetben is felramls, s ennek folytn felh- s csapadkkpzds figyelhet meg.

Divergencia
A lgkr valamely rtegben ltrejv vzszintes irny tmegsztramls. Fellphet talajkzeli levegrtegekben anticiklon esetn (a divergencia egy pontrl trtnik, ez a pont az anticiklon centruma), s ennek a divergencinak eredmnyeknt az anticiklon terletn egszen a kzps troposzfrig leramls tapasztalhat. A nagytrsg leramls, mivel adiabatikus melegedssel jr, felhoszlat hats. Divergencia lp fel a talajkzeli rtegekben akkor is, ha a talajtrkpen nyomsi gerincet analizlunk; a divergencia itt vonalba rendezett. A trsgre leramls, s ennek kapcsn ltalban kevs felh vagy a felhzet teljes hinya a jellemz.


 

Lgnedvessg
A lgkrben a vzgznek mindhrom halmazllapota megtallhat: 95%-a lgnem, 5%-a szilrd s cseppfolys halmazllapotban. A lgkri vzmennyisg mindssze szzezred rsze a Fld felszni vzkszletnek. A lgkri vz mintegy 10 naponknt kicserldik. A lgkrbl kihullott vz a felsznrl ptldik, vagyis a lgkr s a felszn kztt lland krforgs megy vgbe (prolgs - kicsapds - csapadk), s ekzben a vz halmazllapot-vltozsokon megy keresztl. A nedvessg befolysolja a sugrhztartst, a frontok, nyomsrendszerek fejldst.

Abszolt nedvessg
A trfogategysgben lv vzgz mennyisge g-ban. Az abszolt nedvessg a magassggal rohamosan cskken, 8km-en mr csak negyede a talajon mrhetnek.

Fajlagos (vagy specifikus) nedvessg
A nedves leveg tmegegysgben lv vzgz mennyisgt kifejez mrszm.

Gznyoms vagy pranyoms
A levegben lv vzgz feszt ereje (hPa), a levegben tallhat vzgz slybl szrmaz nyoms.

Teltsi gznyoms
Egy adott hmrskleten lehetsges legnagyobb gznyoms.

Teltsi hiny
Adott hmrskleten a teltsi s a tnyleges gznyoms klnbsge. A prolgs arnyos a teltsi hinnyal.

Relatv nedvessg
A tnyleges s az adott hmrsklethez tartoz teltsi pranyoms arnya.

Harmatpont
Az a hmrsklet, amelyre a levegt lehtve az teltett vlik, mikzben a nyoms s a rendelkezsre ll vzgz mennyisge vltozatlan marad.

Harmatpontdeficit
A leveg pillanatnyi hmrsklete s harmatpontja kztti klnbsg.


 

A lgnedvessg mrse
A j nedvszv anyagot hasznlva a rajta tvezetett nedves levegbl magba szvja a nedvessget, a slynvekedsbl pedig kvetkeztetni lehet a nedvessgtartalomra.

A hajszlas higromterek azon az elven alapulnak, hogy a relatv nedvessg nvekedsvel a hajszl hossza megnvekszik. A nedvessgtartalom n. szraz-nedves hmrprral is mrhet. Az egyik hmrvel a szoksos mdon a leveg hmrsklett mrik, a msik hmr higanygmbjt viszont nedves muszlinnal veszik krl. Ha a leveg nem teltett, akkor a nedvesen tartott hmrrl vz prolog el, gy henergit veszt, ennek kvetkeztben ez a hmr alacsonyabb hmrskletet mutat, mint a msik. A kzttk lev klnbsg nagysgbl kvetkeztetni lehet a leveg nedvessgtartalmra.


 

A vz halmazllapotai

Szilrd halmazllapot
A rszecskk hmozgsa az sszetart erhz kpest kicsi, gy tulajdonkppen helyhez ktttek; a hmozgs e hely krli rezgmozgsban nyilvnul meg.

Cseppfolys halmazllapot
A molekulk hmozgsnak (mozgsi energijnak) nvekedtvel eljutunk egy olyan llapothoz, amikor a molekulk egymshoz kpest is elmozdulnak, nincsenek helyhez ktve, de ugyanakkor mg rvnyesl a molekulk kztt a vonzer is.

Lgnem halmazllapot
A molekulk hmozgsa mr olyan nagy, hogy az sszetart er elhanyagolhat. A molekulk egymstl fggetlenl, szabadon mozognak.

A rszecskk hmozgstl fggen az anyag egyik halmazllapotbl tmehet egy msikba.


 

Ltens h
Az talakulsi h kzlse nem okoz hmrsklet-vltozst, csupn a halmazllapotot vltoztatja meg, ezrt rejtett vagy ltens hnek nevezzk.


 

Prolgs
A levegbe a fldfelsznrl jut a vz, prolgs s szublimci tjn. A kt folyamat kzl a prolgs lnyegesen nagyobb mennyisg vizet mozgat meg. A prolgs sorn molekulk lpnek ki a vz felsznrl, a vzfelszn fl kerl molekulk egy rsze azonban a felsznnek tkzve visszakerl, ismt elnyeldik.

Tnyleges prolgs
A vzfelsznrl kilp s visszakerl molekulk klnbsge adja meg. Annl nagyobb a prolgs mrtke, minl nagyobb a kilp, de a folykony vzbe vissza nem kerl molekulk szma.

Teltsi llapot
A kilp molekulk szma megegyezik a visszakerl molekulk szmval. A vzfelszn fltti lgtrben a molekulk szma nem vltozik.

A termszetes felszn prolgsa fgg:
- a prolg felszn sajtossga
- a rendelkezsre ll vz mennyisge
- a prolgsra fordtand energia nagysga
- a leveg tkeveredsnek mrtke
- a prolg vz hmrsklete
- a leveg prabefogad kpessge (teltsi hiny)


 

Kondenzcis folyamatok
Amikor egy adott trrszben a leveg tlteltett vlik, a teltsen felli pramennyisg kicsapdik. Ha a kondenzci a magasban kvetkezik be, felh, ha a talaj mentn, akkor kd keletkezik. A felhkpzdshez - elegend vzgztartalom esetn - ktfle alapvet folyamat vezethet: lgkri felramls s ennek kapcsn adiabatikus hls, vagy a levegrteg sugrzsos hlse.

A kicsapdshoz szksges:
- Kondenzcis magvak: Nedvszv rszecskk, mindig jelen vannak a lgkrben, szennyezds mindig van.
- A vzgztartalom megkzeltse a teltettsget: A relatv nedvessg kzel 100%-os legyen.
    A relatv nedvessg nvekedsnek okai:
       - Beprls
       - Lehls - ez a legfontosabb tnyez (a leveg a harmatpont kzelbe hl)
       - Dinamikus kevereds - a teltettsghez kzel ll lgtmegek keveredse.


 

A ltstvolsg
A leveg tltszsga akkor lenne tkletes, ha a fnysugr gyengtetlenl hatolna t a lgkrn. Ez az eset azonban soha nem ll fenn, mert teljesen tiszta s szraz lgkrben is a - leveg molekulin, atomjain trtn - szrds miatt a fnysugr gyenglse bekvetkezik. Ehhez jrul mg a levegben lev pra, vzrszecskk s a szennyezds ltal elidzett fnygyengts.

Homlyossgi tnyez
A vendganyagok jelenlte ltal keltett, a tiszta leveghz viszonytott fnygyengtst mutat jellemszm. Megmutatja, hny tiszta lgkr kellene ahhoz, hogy ugyanolyan fnygyengts lljon el, mint amilyen az adott lgllapot mellett fennll. A homlyossgi tnyez rtke klnbz levegfajtknl, mint jellemz s bizonyos mrtkig maradand tulajdonsg szerepel. Amint a kicsapdott vzrszecskk a levegben szaporodnak, a homlyossgi tnyez magas rtket vesz fel s maradand jellegt elveszti.

Vzszintes ltstvolsg
Az a legnagyobb tvolsg, amelyrl egy megfelel nagysg, fekete trgyat egy tlagos szlel felismer. Az szlelst talajon szemmagassgban vgezzk.

A ltstvolsgot befolysol tnyezk

- Objektv tnyezk
    - a Fld grblete, amely hatrt szab a rajta lv trgyak lthatsgnak
    - a fldfelszn tagoltsga, a rajta lv tereptrgyak
    - a leveg tltszsga
    - a megfigyelt trgyak mgtti fnyviszonyok, az n. httrvilgts
    - a megfigyelt trgy alakja, szne, fnyessge s megvilgtsa
- Szubjektv tnyezk
    - a szem rzkenysge (ez egynenknt vltozik), ez mutatja, hogy a ltstvolsg meghatrozsa mennyire szubjektv
    - a szem alkalmazkod kpessge, illetve, hogy a szem elzleg milyen fnyhatsnak volt kitve


 

Meteorolgiai ltstvolsg
Nappal a ltstvolsgot az szlel ismert tvolsgban lv tereptrgyak segtsgvel llaptja meg, stteds utn pedig a klnbz fnyforrsok alapjn. Az jszakai tvolsgot gy kell megbecslni, mintha a megvilgts a nappalinak felelne meg. A fnyltsnl meghatrozott ltstvolsg nagyobb, mint a fnyek nlkli. A szrkleti idszak tetemes bizonytalansgot hoz a ltstvolsg szlelsbe: mind a trgyak, mind a fnyforrsok rzkelse csak hinyosan trtnik.

Gyakran elfordul, hogy a klnbz irnyokban megfigyelt ltstvolsgok klnbznek egymstl, ilyen esetekben mindig a legkisebb ltstvolsg-rtket kell jelenteni.

Fggleges ltstvolsg
Az a legnagyobb tvolsg, amelyrl egy fggleges irnyban elhelyezked trgy mg lthat.

A ltstvolsgot cskkent tnyezk
    - a lgkrben lebeg vzcseppek felhalmozdsa (prssg, kd)
    - csapadk (es, h stb.)
    - por- s homokvihar
    - egyb szennyez anyagok (fst, korom, pernye stb.)


 

Kd, prssg, szraz lgkri homly

Kd
A vzgz kicsapdsa a talaj kzelben megy vgbe s a ltstvolsg nem ri el az 1 km-t

A leveg a talajkzeli lgrtegekben klnbz mdon vlhat teltett:
    - prolgs tjn trtn vzgztartalom-nvekedssel
    - a leveg harmatpontra val lehlsvel
    - klnbz hmrsklet, de a teltshez kzel ll levegfajtk keveredsvel

A lgkrben lebeg szilrd s cseppfolys rszecskk felhalmozdsa nagymrtkben cskkentheti a ltstvolsgot.

Prssg
A relatv nedvessg meghaladja a 80%-ot, s a ltsromlst elssorban a vzcseppek tlslyba kerlse okozza.
A kdt a prssgtl az klnbzteti meg, hogy kdben a ltstvolsg 1 km-nl kisebb.

Szraz lgkri homly
A relatv nedvessg nem haladja meg a 80%-ot s a ltsromlst elssorban a szilrd szennyezanyagok: por, korom, fst szuszpenzija okozza.


 

A kdk fajti

Radicis vagy kisugrzsi kd
Tipikus lgtmegen belli kd. Akkor keletkezik, ha a talaj s a talajkzeli leveg hmrsklete a hosszhullm kisugrzs kvetkeztben oly mrtkben lecskken, hogy a kondenzci a levegben bekvetkezik. Vastagsga nhny mter s nhnyszor 100 mter kztt van. Derlt idben s gyenge szl esetn jszaka s kora reggel kpzdik, napkzben ltalban feloszlik. Kora tavasszal, ks sszel s tlen gyakori, legkedvezbb idjrsi helyzet, amelyben ltre jhet, az anticiklon.

Kisugrzsi kd keletkezsnek felttelei
- Nagy relatv nedvessg a felszn kzelben - ekkor mr kis lehls is elegend a harmatpont elrshez
- Derlt g - ez biztostja az ers kisugrzst, s ennek rvn a talajfelszn s a talajkzeli leveg megfelel mrtk lehlst
- Gyenge talajszl s stabilis rtegzds - ha szlcsend van, akkor harmat vagy sekly talaj menti kd keletkezik. lnk vagy ers szl tkeveri a levegt, s a talaj kzelben feloszlatja a kdt, az tkevers alacsonyszint felhk (St s Sc) kialakulshoz vezet. Az 1-4m/s szelek a legkedvezbbek a kisugrzsi kd keletkezshez. A stabilis lgrtegzds szintn fontos, mert a labilits esetn fellp tkevereds megakadlyozza a kdkpzdst

Emelt kd
A kd megemelkedik s St felhv alakul t.

Inverzis kd
Anticiklonlis helyzetben alakul ki, a tli idszakban. A magasban elhelyezked inverzis rteg alatt zrt St felhzet (Stratus nebulosus) kpzdik. Amennyiben ez a talaj kzelbe leszivrog, kialakul a kd.

Advekcis vagy ramlsi kd
Meleg, nagy nedvessgtartalm leveg ramlik hidegebb felszn fl. A meleg leveg als rtege a hideg felszntl lehlve teltett vlik s bekvetkezik a kicsapds. Keletkezshez: mrskelt, 3-7m/s-os szl a legkedvezbb, mely megfelel tkeveredst biztost ahhoz, hogy tbb szz mter vastag kdrteg keletkezzk.

Prolgsi kd
Hideg leveg ramlik meleg vzfelszn fl. A vzfelsznrl trtn beprolgs hamar teltett teszi a hideg levegt. Az gy kialakul kd ltalban gyenge, vastagsguk nemigen haladja meg a nhny mtert.

Orografikus kd
A leveg a hegyek, dombok lejtn emelkedsre knyszerl, kisebb nyoms krnyezetbe kerlve kitgul, s adiabatikusan lehl. Ha elegend nagy a leveg nedvessgtartalma, a lehlt levegben megindul a kondenzci, s n. hegyi vagy lejtkd keletkezik.

Keveredsi kd
Kt klnbz hmrsklet s nedvessgtartalm (de teltettsghez kzelll) leveghalmaz keveredsekor a meleg leveg lehl s vzgztartalmnak egy rsze kicsapdik.

Frontlis kd
Melegfront felhzetbl a hideg levegbe hull viszonylag meleg escseppek prolgsa okozza a teltettsget.
- Prefrontlis kd: a front eltti mintegy 50-100km-es trsgben alacsony St felhzet vagy kd keletkezik
- Posztfrontlis kd: a meleg leveg hideg felszn fl ramlik, alacsony St vagy kd keletkezik (tulajdonkppen ramlsi kd)
Frontlis kd keletkezhet gy is, ha a felhrendszer leereszkedik a fldfelsznre, a kpzdtt kd a front tvonulsa utn megsznik, de nmely hegyes-dombos terleten meg is maradhat.

Kd advekci
Mshol kialakult kd thelyezdik. Ks sztl kora tavaszig tbbszr elfordulhat.


 

Felhkpzds
A felh a magasban kondenzldott vzcseppek, jgkristlyok halmaza. A felhzet kialakulsa akkor kezddik, amikor a leveg annyira lehl, hogy teltett vlik. A leveg felhzetkpzdst eredmnyez lehlst a leveg felemelkedse sorn vgbemen adiabatikus hmrsklet-cskkens vltja ki, ezrt a felhk ltrejttt, alakjt s kiterjedst dnten a levegben kialakul felramlsi viszonyok hatrozzk meg. A felemelked leveg adiabatikusan lehl, elegend nedvessgtartalom esetn a kondenzcis szintet elrve kicsapdik s megkezddik a felhkpzds. A kondenzcis szint magassga - egyebek mellett - fgg a leveg nedvessgtartalmtl: nedvesebb levegben a felhkpzds alacsonyabb szinten megy vgbe.

Felhatlasz

A levegt emelkedsre knyszert tnyezk
- a leveg felmelegedse a talaj kzelben (termikus konvekci)
- akadlyok (hegyek)
- klnbz hmrsklet lgtmegek tallkozsa (frontlis emels)
- sszeramls
- kmnyhats

Termikus konvekci
A talajfelszn felmelegedse kvetkeztben a leveg felramlsa megindul. A felramls kompenzcijaknt a krnyez levegben leramls indul meg, gy cirkulci jn ltre. A termikus konvecki f energiaforrsa a napsugrzs. A talajfelszn a napsugrzs hatsra felmelegszik, majd henergijnak egy rszt a vele rintkez levegnek hvezets tjn tadja. A felmeleged leveg kitgul, srsge cskken, s megfelel hmrskleti rtegzds esetn felszll lgmozgs jn ltre.

A termikus konvekci labilis lgrtegzdshez kttt. Amennyiben a labilits megfelel nagysg s a levegrszecske elegend magassgig emelkedik, vagyis addig, mg az adiabatikus hls miatt harmatpontjig hl, kialakulnak a gomolyfelhk (Cu). A felszll levegrszecskk fontos szerepet jtszanak a lgkri henergia szlltsban.

A felh tovbbi fejldse a kondenzcis szint fltti hmrskleti rtegzdstl fgg. Abban az esetben, ha a kondenzcis szint fltt inverzi alakul ki, akkor a felh csak addig emelkedhet fel. Ha a labilits nagyobb magassgokig nylik, ekkor a felh sokkal magasabb lesz, mint az elbbi esetben. Akr a tropopauzig is feltornyosulhatnak a gomolyfelhk.

Cumulus-kondenzcis szint
A kondenzcis szint magassga, az a magassg teht, amelyet a termikus konvekci sorn felemelked rszecske elr. A napsugrzs hatsra a talajfelszn nem egyenletesen melegszik fel, mert a klnbz talajfelsznek ms-ms hkapacitssal brnak, ezrt a termikus konvekci sem lesz mindentt azonos erssg: helyenknt felramlsok, ms helyen pedig leramlsok alakulnak ki. Felramlsok fknt homokfelszn, szraz rt vagy gyrterlet fltt alakulnak ki, mg az erdk vagy vzfellet fltt leramlsok jellemzek.

Akadlyok (hegyek) ltal knyszertett felramlsok
Hegyek krzetben a leveg fel-, illetve leramlsra knyszerl, mikzben benne adiabatikus hmrsklet-vltozsok lpnek fel. A hegyek eloldaln a leveg felemelkedik s lehl, mg a htoldalon a leszll lgtmegekben melegeds lp fel. A felramls - megfelel nedvessgi viszonyok mellett felhkpzdssel jr.

Emelsi kondenzcis szint
Az a kondenzcis szint, amelyet a leveg knyszeremelkedse sorn r el.
A lgtmeg, amely az akadly miatt emelkedsre knyszerl. Szraz adiabatikusan hl mindaddig, mg a kondenzcis szintet el nem ri. Az emelsi kondenzcis szint eleinte alacsonyabban van, mint a Cumulus- kondenzcis szint, ugyanis a knyszeremels hatsra mr akkor is kpzdhet felh, amikor a termikus konvekci mg nem indult be.

Frontlis emels
A klnbz hmrsklet lgtmegek kztt keskeny hatrfellet alakul ki. A hideg s meleg leveg kztt kialakul hatrfellet nem merleges a talajra, hanem kis szgben metszi azt: a hidegebb leveg k alakban fekszik a melegebb alatt. A srbb s ezzel nehezebb hideg leveg a meleg leveg szempontjbl hasonlan viselkedik, mint egy domborzati akadly, gy a szabad lgkrben a lgtmeghatrokon felhkpzdsi folyamatok mennek vgbe, hasonlan, mint ahogy azt a hegyeknl megfigyelhetjk.

A meleg leveg aktv felsiklsrl akkor beszlhetnk, ha a meleg leveg gyorsabban mozog, mint az eltte lev hideg. A hideg leveg akadlyt kpez, gy a meleg leveg kis szgben trtn felsiklsra van knyszertve. Ennek kvetkeztben nagytrsg emelsi folyamatok zajlanak le, nagy kiterjeds rtegfelhk alakulnak ki, melyekbl hossz ideig tart csapadkhullsra is szmtani kell.

Ha egy hideg, k alakban fekv lgtmeg eltti meleg leveg gyorsabban mozog, mint a hideg, akkor aktv lesiklsrl beszlnk. Az adiabatikus melegeds miatt a felhk feloszlanak. A meleg leveg passzv lesiklsrl akkor beszlnk, ha az ell lv hideg leveg gyorsabban mozog, mint a meleg. Ekkor is felhoszlat hats rvnyesl.

Ha a hideg leveg ramlsi sebessge nagyobb, mint az eltte fekv meleg, a nehz, hideg leveg a knnyebb meleg al csszik, s azt passzvan megemeli. Labilis lgrtegzds esetn az emels erteljes gomolyfelh-kpzdssel, zporokkal, zivatarokkal trsulhat. Ezt az esetet passzv felsiklsnak nevezik.

Konvergencia
A konvergencia- vonalak mentn torlds lp fel, gy a leveg ebben a tartomnyban felramlsra knyszerl. Ezltal adiabatikus lehls kvetkezik be, felh- s csapadkkpzdssel egytt. Konvergencia alakul ki frontok mentn, de gyakran egy-egy lgtmegen bell is.

Divergencia
A konvergencival ellenttes folyamat a divergencia, amikor a szttart ramlsbl add levegvesztesget kell ptolni. Kvetkezmnykppen leramls jn ltre, adiabatikus melegedssel s felh feloszlssal.

Kmnyhats
Ha a lgkr magasabb rtegeiben ers ramlsi zna, ltalban jet-stream tallhat, akkor a talajkzeli rtegekben felramls figyelhet meg. A jelensg ugyanazon az egyszer fizikai hatson alapul, mint a kmnyek fstelszv hatsa. A sebessg megnvekedsvel lecskken az adott lgrteg lgnyomsa, a nyomscskkens kompenzcijra trekedve vertiklis ramlsok jnnek ltre a lgoszlopban.


 

A csapadk
A felhben keletkezett vzcseppek s jgkristlyok kis slyuk s nagy felletk miatt eleinte nem hullanak lefel, hanem keletkezsk helyn lebegnek. Ha egy bizonyos nagysgot elrnek, elkezdenek hullani, de mg nem biztos, hogy csapadk lesz, mert teltetlen helyre rve elprologhatnak. Azok a rszecskk, amelyek tnyleg fldet rnek - a csapadkelemek. Kis cseppek csak nagyon alacsony felhkbl hullanak.

Csapadknak teht a fldfelsznen megjelen szilrd vagy cseppfolys halmazllapot vizet nevezzk. A csapadk tlnyom tbbsge felhkbl szrmazik es vagy h formjban, de a vzgz kicsapdsa, kikristlyosodsa vgbemehet kzvetlenl a felsznen is, gy megklnbztethetnk hull s nem hull csapadkfajtkat.

Nem hull csapadkok
Akkor kpzdik, amikor a leveg harmatpontjnl hidegebb fellettel rintkezik. Ebben az esetben az rintkez levegrtegben tallhat vzgz egy rsze a felsznre folykony vagy szilrd formban kicsapdik, attl fggen, hogy a felszn hmrsklete pozitv vagy negatv.

- Harmat: A felsznre apr cseppek formjban kicsapd vizet nevezzk. A harmat nyugalomban lev vagy nagyon gyenge lgmozgs levegben keletkezik. Kialakulsnak oka a felszn kisugrzs tjn trtn lehlse. Ha a lehls sorn a hmrsklet a leveg harmatpontjt elri, akkor a vzgz a felleten kicsapdik. Ez pozitv hmrskleten kvetkezik be. A harmatkpzds fleg sszel jelents.
- Dr: A felsznen apr jgkristlyok formjban megjelen vizet nevezzk. A dr a fent lert felttelek mellett a harmathoz hasonl krlmnyek kztt kpzdik, azzal a klnbsggel, hogy a folyamat negatv hmrskleten zajlik le, vagyis a harmatpont 0C alatt van. A kicsapds ilyenkor szilrd vzrszecskk alakjban jelentkezik.
- Zzmara: Az raml levegbl rakdik le. Megklnbztetnk kristlyos, "folykony" s durva zzmart.
- Kristlyos zzmara: Enyhe lgmozgs, nedves levegben alakul ki. Ekkor a kisugrzs rvn lehlt trgyakon (fk, kertsek, huzalok) a lgramlsnak kitett oldalon a lassan mozg s a felletnek tkz leveg vzgztartalmnak egy rsze jgkristlyok, jgtk formjban a lehlt felsznre csapdik, de csak akkor, ha az ramlsnak kitett fellet hmrsklete 0C alatt van.
- Folykony zzmara: A lertakhoz hasonlan kpzdik, de ebben az esetben a kitett fellet hmrsklete 0C fltt van.
- Durva zzmara: Szintn gyengn raml levegben kpzdik a talajfelsznbl kiemelked trgyak szlnek kitett oldaln. Ebben az esetben azonban nem a vzgz kristlyosodik ki, hanem az raml leveg ltal szlltott tlhlt vzcseppek fagynak ki a trgyaknak tkzve.

Hull csapadkok
A hull csapadkok klnfle csapadkkpzdsi mechanizmusok rvn jnnek ltre. A felh, illetve kdelemek olyan mretv nvekszenek, melynl az essi sebessg mr jelents, a ltrejtt csapadkelemek gy kihullanak a felhbl, illetve kdbl. Amennyiben a felh alatti lgrtegen thaladva nem prolognak el s elrik a talajfelszn, akkor csapadkrl, ha viszont mg a felszn elrse eltt elprolognak, akkor csapadksvrl (virgrl) beszlnk.

Az intenzv csapadk ersen lerontja a ltst s cskken a felhalap.
A hull csapadkok formi:

Cseppfolys csapadkok
- Szitls: apr vzcseppekbl ll egyenletes, cseppfolys csapadk, legtbbszr St felhbl vagy kd esetn hullhat.
- Es, zpores: csendes, vzcseppekbl ll csapadk, erssge lassan vltozik, hullhat Ns, Sc, As s Cu felhkbl.
- nos es: tlhlt vzcseppekbl ll es, a cseppek a talajra rve az tdstl megfagynak. Jellegzetes hmrskleti rtegzds kell kialakulshoz: a magasabb lgrtegek hmrsklete pozitv, a talajmenti rtegek negatv. A fagypont alatti hmrsklet rtegeknek olyan vastagnak kell lennie, hogy a rajta thalad vzcsepp 0C al tudjon hlni.

Szilrd csapadkok
- H, hzpor: szilrd, vltozatos formj kristlyokbl, csillagokbl ll, intenzitsa lassan vltozik. Fknt Ns, As, Sc, St s Cu felhzetbl hullik.
- Hdara: szilrd, fehr vagy matt szn, tltszatlan, kerek vagy kpos gmb alak jgszemcskbl ll. A szemcsk kemny talajra rve visszapattannak s gyakran eltrnek. Ez a csapadkfajta nagy tlteltsnl s ers felramlsnl jn ltre negatv talajkzeli hmrskletnl. Fknt Sc, Cu s Cb felhkbl hullik.
- Jgdara: szilrd, flig tltsz, sima jggmb, ers felramls esetn tlhlt vzcseppek megfagysval keletkezik, amelyre jabb vzrszecskk fagyhatnak. Jgdara kizrlag Cb felhbl hullik.
- Fagyott es: tltsz, rendszerint gmb alak jgrszecskkbl ll csapadk. A csapadknak ez a formja ers hmrskleti inverzi esetn alakul ki. Ebben az esetben a talajkzeli negatv hmrsklet lgrtegeken thalad escseppek mg a felsznre rkezs eltt megfagynak. ltalban As s Ns felhkbl hullik.
- Szemcss h: igen kicsi, tltszatlan fehr jgszemcskbl ll csapadk. A csapadknak ez a fajtja az es, szitls szilrd halmazllapot formjnak felel meg, leggyakrabban St felhbl hullik.
- Jgt: igen kicsi, lemez alak jgkristlyokbl ll csapadk. Ez a csapadk -10C-nl alacsonyabb hmrskleten, gyorsan hl lgtmegben keletkezik.
- Jges: szilrd, vltozatos formj s mret jgdarabokbl ll csapadk, csak heves zporok alkalmval Cb felhbl hullik, akr pulykatojs nagysg is lehet. Kialakulsban a felhn belli heves felramlsnak van szerepe.

Vegyes halmazllapot csapadk
- Havas es: escseppek s hkristlyok egyttes hullsa, a h egy rsze alacsonyabb, melegebb rtegekben megolvad.


 

A csapadk ltstvolsg-cskkent hatsa
A csapadkhulls, akr cseppfolys, akr szilrd halmazllapot, ltalban cskkenti a ltstvolsgot, emellett gyakran alacsony szint felhzet vagy kd kialakulshoz vezethet. A csapadk teltetlen lgrtegeken keresztl hullva prolog, ami nveli a leveg nedvessgt s cskkenti hmrsklett. jrakondenzls esetn alacsony szint felh vagy kd keletkezik, ami fokozza ltsront hatst.

Es
A ltstvolsg fgg a cseppek nagysgtl s az adott trfogatban lv koncentrcijtl, amit az es intenzitsval jellemeznk. Gyenge es hatsa ltalban nem nagy, de az intenzits nvekedsvel a lts egyre romlik: mrskelt esben ltalban 3-10km, ers zporban akr 100 - 500 m kz is cskkenhet.

Szitls
A ltstvolsg a csapadk intenzitstl fgg - ha nagyon sr, akkor ersen leronthatja. Szitls esetn a ltstvolsg ltalban 0,5 - 3 km kztt van, de ennl kisebb rtkek is elfordulhatnak.

Havazs
A legnagyobb ltsromlst okozhatja - mr a mrskelt intenzits is 1km al cskkentheti a ltstvolsgot, de ers havazsban, hzporban 50 - 200 m is elfordulhat. Ha a talaj kzelben ers szl van, hfvs is kialakulhat, klnsen szraz, apr szem h esetn, ami tovbb rontja a ltst.


 

A csapadk mrse
A csapadk sszegt egsz s tized millimterben mrjk, a h vastagsgt pedig egsz centimterekben hatrozzuk meg. A csapadkmrs pontossga 1 tized mm-es. A mm-ekben kifejezett csapadk 1^m2 terleten millimterenknt 1 liter vizet jelent. A csapadkmrs eredmnybl teht megllapthat, hogy bizonyos terlet a csapadkhullsakor mennyi vizet kapott. gyelni kell arra, hogy a szenzor elhelyezsnl 45-os szgben ne legyen semmilyen zavar tnyez, mert ebben az esetben az rtk eltrhet a valsgostl. Reggel 06 UTC s msnap reggel 06 UTC idszak kztt leesett mennyisggel hatrozhatjuk meg a 24 rs csapadksszeget. Ez a szm 06 UTC-ig nvekedhet, ksbb mr j mrs indul.

Tli mrskor a mrednybe esett havat megolvasztjuk, utna megkapjuk az rtket mm-ben is. Tapasztalatok szerint, 1 cm frissen leesett h kb. 1 mm csapadkmennyisgnek felel meg, de ez ersen fgg a h sszetteltl, vztartalmtl. A hvastagsgot egy egyszer, cm-es beoszts vonalz segtsgvel llapthatjuk meg. A mrs szlvdett, 45-os szgben nyitott helyen trtnik.


 

szlelsi segdlet

A felhzet mennyisge
A felhzet mennyisgn azt a mrszmot rtjk, amely az adott pontrl szlelhet, a teljes gbolt felhk ltali fedettsgt jelzi. Mrtkegysge az egyezmnyesen is elfogadott nyolcad (ismertebb nevn okta). Felhtlen gboltrl akkor beszlnk, amikor egyetlen felh sem ltszik az gbolton. Derlt gboltnl ez a jelzszm 0 okta, teljesen borultnl 8 okta. A magasszint felhzetet, belertve a megmarad kondenzcskok ltal keletkezetteket is, a kzpszinteket, s az alacsonyszinteket is szmtsba kell venni a felhfedettsg meghatrozsakor. A felhfedettsg ikonokat akkor hasznljuk (alaphelyzetben), amikor nincs szignifikns idjrsi jelensg.

Derlt Derlt gbolt (0 okta, SKC) - Az gbolton az sszfelhzet mennyisge nem ri el az 1 oktt. Ez nem azt jelenti, hogy nincs egyetlen felh sem az gbolton, hanem azt, hogy a mennyisge csekly.
Gyengn felhs Gyengn felhs (1-2 okta, FEW) - Az gbolt 1-2 nyolcad rszt fedi a felhzet.
Kzepesen felhs Kzepesen felhs (3-4 okta, SCT) - Az gbolt 3-4 nyolcad rszt fedi felhzet.
Ersen felhs Ersen felhs (5-7 okta, BKN) - Az gbolt 5-7 nyolcad rszt fedi felhzet.
Borult Borult (8 okta, OVC) - Teljes a felhfedettsg, az g kkje sehol sem ltszik.

Szignifikns idjrsi jelensgek
Szitls Szitls - Apr, 0,5 mm-nl kisebb tmrj vzcseppek lass, tbbnyire egyenletes hullsa, melyeket a gyenge szell is eltrt a fggleges irnytl. A ltstvolsg ltalban 0,5-3 km kztt van.
Es Es - 0,5 mm-t meghalad tmrj vzcseppek mrskleten gyors hullsa. Gyenge szell nem trti el ket fggleges irnytl. A hulls intenzitsa mrskelt temben, vagy egyltaln nem vltozik, de az intenzits nvekedsvel a ltstvolsg 3- 10km kz cskkenhet.
nos es nos es - A talajon, illetve a tereptrgyakon, azok fagypont alatti hmrsklete miatt megfagy s jellegzetesen jgbevonatot kpez es, vagy enyhe lgrtegekbl fagyos levegrtegeken thull, tlhlt escseppek, melyek a felsznre rkezve azonnal megfagynak, s azon jgbevonatot kpeznek.
Zpores Zpores - Nagyobb vzcseppek heves hullsa (tmrjk lnyegesen nagyobb, mint 0,5 mm), tbbnyire gyakori megszaktsokkal s erssgbeli vltozsokkal, lesebb trbeli elhatroldsokkal, gyakran klnll felhkbl. Tbbnyire rvid ideig tart, de a ltstvolsg a zpores ideje alatt akr 100-500 mter kz is cskkenhet.
Havases Havases - Escseppek, s hkristlyok egyttes hullsa, mikzben a h egy rsze az alacsonyabb, melegebb rtegekben megolvad.
Hszllingzs Hszllingzs - A hpelyhek lass, tbbnyire egyenletes hullsa, amelyeket a gyenge szell is knnyedn eltrt a fggleges irnytl. Ha ekzben escseppeket is szlelnk, a havases ikont kell hasznlni!
Havazs Havazs - Szilrd, vltozatos formj jgkristlyokbl, csillagokbl ll hpelyhek lland, mrskelt intenzits hullsa.
Intenzv havazs Intenzv havazs - Intenzitsa folyamatosan kb. 5 cm/h mrtk, mikzben a ltstvolsg 50-200 mter kz korltozdik.
Hzpor Hzpor - Szilrd, vltozatos formj kristlyok heves hullsa, idnknt erssgbeli vltozsokkal, s rvid megszaktsokkal. Egszben tbbnyire rvid ideig tart.
Prssg Prssg - Amikor a relatv lgnedvessg mrtke a 80%-ot elri vagy meghaladja, a ltsromlst elssorban a vzcseppek tlslyba kerlse okozza, mikzben ms szignifikns idjrsi jelensg nem tapasztalhat.
Kd Kd - A talajkzeli lgrteg harmatpont al cskkensre bekvetkez felhkpzds (St), ami miatt a ltstvolsg jellemzen 1000 mter al cskken.

Lgelektromosjelensgek s ksrik
Szraz zivatar Szraz zivatar - Ezt az ikont akkor kell alkalmazni, ha egy kialakulflben lv, vagy kzeled zivatargc esetn csapadktevkenysg mg nincs, de az elmlt 10 percben hangjelensget szleltnk. Ha csak a villmlst lttuk hangjelensg nlkl, akkor nem szabad zivatartevkenysget jelenteni, mivel pl. egy jszakai szlelsnl a villmls fnye tbb szz (!) km-rl is ltszik.
Zivatar Zivatar - Hangjelensg (drgs) szlelse mellett vltakoz intenzits, (folykony halmazllapot) csapadkhullst tapasztalunk.
Hzivatar Hzivatar - Hangjelensg ksretben szleltnk az elmlt 10 percben vltakoz intenzits, szilrd halmazllapot csapadkhullst (havazst).
Jges Jges - Szilrd, vltozatos formj s mret, akr nagyobb jgdarabok hullsa. Jellemzen Cb felhbl, a heves felramls miatt keletkezik.


 

Hmrsklet
A lghmrskletet C (Celsius-fokban) hatrozzuk meg.

A pontos mrsre alkalmas mszer vagy hmr idelis elhelyezse:
1. Hmrhzban (fehr, szells) mindenfle tereptrgytl minimum 10m-re, fvn vagy fldn (nem kvn, aszfalton, kavicson, homokon), jl szellztt helyen, 2m-es magassgban.
2. Ha nincs hmrhz, akkor mind a szrt, mind a kzvetlen fnytl valamint a hramlstl vdve: ezrt kell mindenfle tereptrgytl 10m-re elhelyezni. rnykos helyen (-i oldal, ahol folyamatos az rnykols). Ha nem lehet megoldani az rnykolt helyet, akkor valamilyen fehr szn manyag dobozba, habszivacsba, hungarocellbe helyezve gy, hogy szellztt legyen s vdje a kzvetlen, szrt fnytl, hramtl.

Tmin: 18UTC s 06UTC kztt mrt legalacsonyabb lghmrsklet.
Tmax: 06UTC s 18UTC kztt mrt legmagasabb lghmrsklet.


 

Pratartalom (relatv lgnedvessg)
Az amatr meteorolgiai mrsekhez a tmegszzalkot, ms nven relatv lgnedvessget hasznljuk. Legpontosabb mreszkze a manulis vagy a digitlis pszichromter. 90% fltt mszereink mr pontatlanul mrnek, gy az efeletti rtkek hasznlhatatlanok. Meg kell emlteni, hogy a pratartalom trkpen lthat rtkek kzl, piros sznnel az OMSZ abszolt(!) pratartalom adatai, zld sznnel az szleli automata llomsok ltal szolgltatott, mg fekete sznnel maguk, az szlelk ltal szlelt adatot jelennek meg.


 

Lgnyoms
Amatr meteorolgiai mrsek cljra ltalban mr digitlis lgnyomsmrt hasznlunk. Lteznek mg klnbz lgnyomsmrk is, mint pldul a Torricelli ksrlet alapjn mkd higanyos baromter vagy az anaeorid baromter. A trkpeken szerepl rtkek a relatv, tengerszintre tszmtott lgnyomst brzoljk, gy rendkvl fontos lgnyomsmrnket hasznlat eltt bekalibrlni.
Mrtkegysge a Pa szzszorosa, a hPa (hektopascal).
1 atm = 101325 Pa = 1013,25 hPa = 1013,25 mbar = 760 Hgmm = 760 Torr


 

Csapadksszeg
A lehullott csapadk sszegt egsz s tized millimterben mrjk, a h vastagsgt pedig egsz centimterekben hatrozzuk meg. A mm-ekben kifejezett csapadk 1m^2 terleten millimterenknt 1 liter vizet jelent. A csapadkmrs eredmnybl teht megllapthat, hogy bizonyos terlet a csapadkhullsakor mennyi vizet kapott. A csapadk mrs minimum 1 mter magassgban trtnik.
gyelni kell arra, hogy a szenzor, vagy a mredny elhelyezsnl, hogy a fgglegestl 45-os szgben ne legyen semmilyen zavar tnyez, mert ebben az esetben az rtk eltrhet a valsgostl. Reggel 06 UTC s msnap reggel 06 UTC idszak kztt leesett mennyisggel hatrozhatjuk meg a 24 rs csapadksszeget. Ez a szm 06 UTC-ig nvekedhet, ksbb mr j mrs indul.

Csapadkintenzits: Meghatrozott hosszsg (ltalban nhny 10 perc, vagy nhny ra) idszakon bell lehullott csapadkmennyisg.


 

Hvastagsg
A hvastagsgot egy egyszer, cm-es beoszts vonalz segtsgvel llapthatjuk meg. A mrst cm-es pontossggal, olyan sk helyen kell elvgezni, ahol a h magassga, az szlel becslse szerint, a krnyezet ltalnos hviszonyainak megfelel. A mrs nem ad megfelel eredmnyt, ha azt egyenetlen talajon (pl. konyhakert), vagy olyan helyen mrjk, ahol a szl a havat buckkba sszehordta, vagy ahonnan elhordta a htakar egy rszt.
A legpontosabb mrsi eljrs az tlagols. Ilyenkor a hvastagsgot klnbz helyeken megmrjk, s azok kzprtkt vesszk. (a mrsi rtkeket sszeadjuk, majd elosztjuk a mrsek szmval). Ha a talaj legalbb(!) felt h bortja, akkor annak vastagsgt minden nap meg kell mrni, fggetlen attl, hogy mikor esett. Ha kevesebb, mint a felt bortja, akkor hfoltrl beszlnk. Ugyancsak hfoltrl beszlnk, ha a talaj tbb, mint felt h bortja, de az tlagos hvastagsg mr nem ri el az 1 cm-t. Ha a talajt sszefgg(!), 0,5 cm-nl vkonyabb hrteg bortja, akkor beszlnk lepelrl. Az nos jgbevonatot (0,5 cm-nl vkonyabb esetben) nem tekintjk htakarnak.


 

UV sugrzs
Az Nap ltal kibocstott, az emberi brre rzkeny ultraibolya sugrzs rtkt nevezzk UV indexnek. Mrse nappal, a mszer rzkeljt a Nap fel (de nem a Napba!) irnytva, tkletesen vzszintesen elhelyezve trtnik, erre a clra alkalmas mrmszerrel. Borult gboltnl is mrhet! Szakadozott felhzetnl akkor mrjnk, amikor a Napot felh nem takarja.


 

Ltstvolsg
A lttvolsg szlelse szabad szemmel trtnik. A lttvolsgot vzszintesen, szemmagassgban, krkrsen szleljk, s a klnbz irnyokban megfigyelt rtkek minimumt jegyezzk fel mterben (m) vagy kilomterben (km). A lttvolsg mrshez vonatkoztatsi pontokat hasznlunk. Ehhez az szlel, j ltsi viszonyok esetn, az szlelsi pontbl kiindulva, a f-, s esetleg a mellk gtjak irnyban, a lehet legpontosabban meghatrozza a jellemz tereptrgyak tvolsgt. Ajnlott errl a vonatkoztatsi pontokrl kzeli, s tvoli vzlatot kszteni, amely nagy segtsget jelent a ltstvolsg megadsakor. Kvetelmny, hogy a kivlasztott tereptrgy elegenden nagy, s (nappal) stt tnus, illetve (jjel) kivilgtott tnus legyen. E felttelek hinyban ugyanis a tereptrgy szlelhetsge nemcsak a leveg tltszsgtl fgg. A feltrkpezetett tereptrgyak tvolsgnak vltozatosnak kell lennie az gtjak s a tvolsg rtke szerint.


 

Szl
A fldfelsznnel prhuzamosan trtn lgmozgs, ennek sebessgt s irnyt jegyezzk fel.
Az szlelskor szlirnyknt azt az gtjat adjuk meg, ahonnan a szl fj.

Szlsebessg: a szlsebessget m/s-ban, km/h-ban vagy csomban (knot) mrjk, rtke a 10 perc idegysg alatt mrt tlagos szlerssg.
A szlsebessg mrsre nincs mindig md (mszerezettsg hinyban), ilyenkor a szl ltal kivltott hatsokkal lehet a szl erssgre kvetkeztetni a Beaufort-skla szerint:

Ikon Megnevezs m/s km/h beaufort Hats
Teljes szlcsend Teljes szlcsend < 1 < 3,6 0 A fst felfel szll.
Gyenge szl Gyenge 1,1 - 3 3 - 11 1 - 2 A fk levelei gyengn rezegnek, a fst ingadozik.
Mrskelt szl Mrskelt 3,1 - 7 12 - 25 3 - 4 A fk vkony gallyai mozognak.
lnk szl lnk 7,1 - 11 26 - 40 5 A fk kisebb gait mozgatja, zg. A
 

1-3 ra hosszs riasztsok!

 
Akik kedvelik az idjrst:
Induls: 2007-11-24
 
Met-chat:
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Ha rtestst krsz, iratkozz fel:
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
Csapadk-radar animci a Duna-Tisza kze dli rszre:

 
Radarkpek
 
jszakai tatimet:

 
Tvoli zportmb:
 
Szavazs
Melyik vszak a kedvenced?

Tavasz - szp, kellemes, virgz termszet
Nyr - hsg, zivatarok
sz - kds, nyirkos id
Tl - zord id havazsokkal
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Szavazs (II.)
Szavazz, hiszel a globlis felmelegedsben?

Ige, hisz tudomnyosan altmasztott rvek vannak.
Igen, az enyhe telek sorozata nem lehet vletlen
Nem! Rgebben is voltak tlag feletti idszakok.
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
A ht kpe
 
Itt a tl:
 
Itt a tavasz:
 
Zivatar kzeleg!

 

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG